GUIDE testreszabva

Canon DSLR kamerák látómezejének kijelzése

A GUIDE program hasznos tulajdonsága, hogy a kiválasztott égterületre rárajzolható a saját CCD-kameránk, fényképezőgépünk, stb. képkivágása — számos egyéb, hasznos adattal együtt. Csak egy listából ki kell választanunk a képrögzítő eszközt, és máris tudjuk a látómező méretét, az elérhető felbontást. De mi a helyzet, ha a gépünk nincsen benne a legördülő listában?

Minket ez a problémakör akkor érintett először amikor a Canon kamerákkal szerettünk volna dolgozni. Egy ideig a fókusztávolságot korrigálgattuk az 1,6-es szorzóértékkel, így a keret ugyan jól jelent meg, de ez elég macerás dolog egy idő után.

A GUIDE főkönyvtárában (azaz abban a könyvtárban ahová a program feltelepedik) található egy egyszerű szöveges állomány, amiben gyanúsan a kis listában megjelenő kameratípusok szerepeltek. Az állományt lementve más néven sok veszítenivalónk nincsen, így nagy merészen beleszerkesztettem a ccds.nam néven megtalálható fileba. Ennek eredményéről szól ez a kis ismertető.

88
Canon 10D                        SONY         7.32     7.32 3072  2048    5
Canon 350D                       SONY         6.51     6.51 3456  2304    6
35-mm film frame                             24000    36000    1     1    1
6x6 film frame                               56000    56000    1     1    2
6x7 film frame                               56000    66000    1     1    3
6x4.5 film frame                             56000    42000    1     1    4
AlphaMini FT800P                 FT800       16.8     8.5    290   774  121
...

Camera                            Chip    Pix width  Pix ht  Wid   Ht   ID#

A leíró-file meglehetősen egyszerű szerkezetű. Az első sorban a listában levő eszközök számát kell megadni. Ha hozzáírunk, vagy törlünk belőle sorokat, akkor ezt a számot feltétlenül módosítani kell! A sorokon belül az egyes oszlopokban rendre meg kell adnunk

  • az eszköz nevét
  • az érzékelő chip típusát
  • a pixelek szélességét ezredmiliméterben
  • a pixelek magasságát ezredmiliméterben
  • a teljes képterület szélességét pixelben
  • a teljes képterület magasságát pixelben
  • egy egyedi azonosítót

Láthatóan az érzékelő fizikai mérete nincsen a táblázatban, csak az egyedi pixelek mérete mikronban. A Canon kamerák esetében az ún. szorzó érték ismeretében kiszámolható a érzékelő mérete — bár ez a sok weboldalról is beszerezhető. Ezután ezt a fizikai méretet osszuk el a pixelek számával, és megkapjuk az egy pixelre eső méretet. Mind a két képoldallal meg kell tennünk a számítást, mert nem feltétlenül garantált a pixelek négyzet alakja — CCD-kamerák esetében különösen gyakori a téglalap alakú pixel. A harmadik és negyedik oszlopba ez kerüljön bele.

A kamera érzékelője ugyan pixelenként külön-külön színszűrőt kap, de ezzel nem érdemes foglalkozni: így a beírt érték nem a tényleges fizikai pixelméret lesz, hanem az a képsíkbeli terület, amit a kép egy pixele megörökít — és minket is ez érdekel tulajdonképpen.

A sorok végén látható azonosító szám ugyan elvileg bármi lehet (de a fileon belül feltétlenül egyedinek kell lennie), de az eredeti állományban találhatók ismételt felhasználását a program szerzője nem tanácsolja. Tartsuk is ezt be, hiszen így garantálható, hogy ha másokkal megosztjuk a javítást, akkor náluk is jól működik majd.

Egy példa: ha egy képernyőről ún. mark-ot mentünk a GUIDE-ban akkor az a megjeleítés minden jellemzőjét, így a beállított CCD-frame azonosítóját is letárolja. Ezért megszívlelendő tanács, hogy új sorok bevitelekor mindig olyan számot keressünk, amely még nem szerepelt az eredeti állományban!

A fileon belüli sorrend is számít: a felül levők kerülnek a programban a legördülő menü tetejére is. Ez hasznos lehet, ha az ember néhány saját eszközzel dolgozik, hogy a sorrendet megváltoztatja. Így nem kell bogarászni a gyakran használt tételeket.



2007. február 4., 15:54