GUIDE testreszabva
Canon DSLR kamerák látómezejének kijelzése
A GUIDE program hasznos tulajdonsága, hogy a kiválasztott égterületre rárajzolható
a saját CCD-kameránk, fényképezőgépünk, stb. képkivágása — számos egyéb, hasznos
adattal együtt. Csak egy listából ki kell választanunk a képrögzítő eszközt, és máris
tudjuk a látómező méretét, az elérhető felbontást. De mi a helyzet, ha a gépünk nincsen
benne a legördülő listában?
Minket ez a problémakör akkor érintett először amikor a Canon kamerákkal szerettünk volna
dolgozni. Egy ideig a fókusztávolságot korrigálgattuk az 1,6-es szorzóértékkel, így a
keret ugyan jól jelent meg, de ez elég macerás dolog egy idő után.
A GUIDE főkönyvtárában (azaz abban a könyvtárban ahová a program feltelepedik) található
egy egyszerű szöveges állomány, amiben gyanúsan a kis listában megjelenő kameratípusok
szerepeltek. Az állományt lementve más néven sok veszítenivalónk nincsen, így nagy merészen
beleszerkesztettem a ccds.nam néven megtalálható fileba. Ennek
eredményéről szól ez a kis ismertető.
88
Canon 10D SONY 7.32 7.32 3072 2048 5
Canon 350D SONY 6.51 6.51 3456 2304 6
35-mm film frame 24000 36000 1 1 1
6x6 film frame 56000 56000 1 1 2
6x7 film frame 56000 66000 1 1 3
6x4.5 film frame 56000 42000 1 1 4
AlphaMini FT800P FT800 16.8 8.5 290 774 121
...
Camera Chip Pix width Pix ht Wid Ht ID#
A leíró-file meglehetősen egyszerű szerkezetű. Az első sorban a listában
levő eszközök számát kell megadni. Ha hozzáírunk, vagy törlünk belőle sorokat, akkor ezt a
számot feltétlenül módosítani kell! A sorokon belül az egyes oszlopokban rendre meg kell
adnunk
- az eszköz nevét
- az érzékelő chip típusát
- a pixelek szélességét ezredmiliméterben
- a pixelek magasságát ezredmiliméterben
- a teljes képterület szélességét pixelben
- a teljes képterület magasságát pixelben
- egy egyedi azonosítót
Láthatóan az érzékelő fizikai mérete nincsen a táblázatban, csak az egyedi pixelek mérete mikronban.
A Canon kamerák esetében az ún. szorzó érték ismeretében kiszámolható a érzékelő mérete — bár
ez a sok weboldalról is beszerezhető. Ezután ezt a fizikai méretet osszuk el a pixelek számával, és megkapjuk
az egy pixelre eső méretet. Mind a két képoldallal meg kell tennünk a számítást, mert nem feltétlenül garantált a
pixelek négyzet alakja — CCD-kamerák esetében különösen gyakori a téglalap alakú pixel. A harmadik és negyedik
oszlopba ez kerüljön bele.

A kamera érzékelője ugyan pixelenként külön-külön színszűrőt kap, de ezzel nem érdemes foglalkozni: így
a beírt érték nem a tényleges fizikai pixelméret lesz, hanem az a képsíkbeli terület, amit a kép egy
pixele megörökít — és minket is ez érdekel tulajdonképpen.
A sorok végén látható azonosító szám ugyan elvileg bármi lehet (de a fileon belül
feltétlenül egyedinek kell lennie), de az eredeti állományban találhatók ismételt felhasználását a
program szerzője nem tanácsolja. Tartsuk is ezt be, hiszen így garantálható, hogy ha másokkal megosztjuk a
javítást, akkor náluk is jól működik majd.
Egy példa: ha egy képernyőről ún. mark-ot mentünk a GUIDE-ban
akkor az a megjeleítés minden jellemzőjét, így a beállított CCD-frame azonosítóját is letárolja. Ezért
megszívlelendő tanács, hogy új sorok bevitelekor mindig olyan számot keressünk, amely még nem szerepelt az
eredeti állományban!
A fileon belüli sorrend is számít: a felül levők kerülnek a programban a legördülő menü tetejére is.
Ez hasznos lehet, ha az ember néhány saját eszközzel dolgozik, hogy a sorrendet megváltoztatja. Így
nem kell bogarászni a gyakran használt tételeket.
2007. február 4., 15:54
|