Holdfogyatkozás fotózása

I. rész.: állókamerás felvételek készítése

A fotósok nagy része már biztos megpróbálkozott több-kevesebb sikerrel azzal, hogy lefotózza a Holdat. Most azt próbáljuk meg körüljárni, hogy hogyan lehet felvételeket készíteni holdfogyatkozáskor.

Szerencsére a napfogyatkozással ellentétben ilyenkor nem kell különleges szűrőt használnunk a szemünk és eszközeink védelmére. Már egy egyszerű fényképezőgéppel és állvánnyal is szép eredményeket érhetünk el, de ha van rá lehetőség, hogy objektív helyett egy tácsövet használjunk, egészen különleges felvételeket is készíthetünk a jelenség alkalmával a Holdról.

Három, egymástól eltérő képeket eredményező módszert szeretnénk bemutatni. Az első esetben a teljes fogyatkozást egy képkockán rökítjük meg, a második módszer segítségével sorozatfelvételt készíthetünk, a harmadik módszerrel pedig azt nézzük meg, hogy milyen beállításokkal fotozzunk akkor, ha nagy nagyítású (zoom) objektívet vagy távcsövet használhatunk.


Állókamerás felvétel készítése


Mizser Attila felvétele.
1996. szept. 27.én, 3 órás expozícióval
készült Praktica fényképezőgéppel, f16-ra
blendézett 1,8/50 objektívvel, Porst CU100
diára. A Hold melletti csík a Szaturnusz.

Az egyik legyszerűbb módszer, ha egy, hosszú expozíciós idejű felvételt készítünk vagy a teljes fogyatkozásról, vagy annak egy részéről. Nagylátószögű objektív használva, össze húzott rekesszel fotózzunk. Filmes gép esetén ISO 100-as filmet használjunk, digitális gép használatakor pedig állítsuk be a legkissebb ISO értéket, amit a kameránk enged. Mindenképp tegyük gépünket állványra, és ha lehet, használjunk távkioldót.

Ezt a technikát akkor tudjuk használni, ha gépünk képes B-idejű felvételeket készíteni. Figyeljünk arra, hogy friss elemet/frissen töltött akkumulátort használjunk. Digitális gépek esetén valószínüleg nem tudjuk órákon keresztül nyitva tartani a rekeszt, mert sokkal hamarabb le fog merülni az akkumulátor. Ebben az esetben készítsünk inkább sok-sok egymás utáni felvételt, majd egy képfeldolgozó program segítségével utólag adjuk őket össze. Az eredmény sikerének egyik titka, hogy a felvételek alatt ne mozduljon meg a kamera, lehetőleg minnél rövidebb idő maradjon ki két felvétel között és hasonló beállításokkal fotózzunk végig. Arra is figyeljünk, hogy legyen elég hely a memóriakártyánkon, hogy ne kelljen közben cserélni azt.

Ha tudni szeretnénk, hogy pontosan hol lesz a Hold a fogyatkozás kezdetén, a legegyszerűbb, ha előző este elmegyünk oda, ahonnan majd fotózni szeretnénk és felmérjük a terepet. Fontos tudni, hogy a Hold melyik égterületen lesz látható — ezt egy planetárium-program segítségével könnyen meghatározhatjuk.




« A jelenség héttere

II. rész: sorozatfelvételek készítése »



2007. február 4., 22:57