Babonaság

Ajándékozz óvatosan!

Nyözö, 1995. december 22.

Azt hiszem én kicsit fura ötvözete lehetek a természettudományos és a "mindennek lelke van" világnézeteknek. A babonaság nálam már nem nagyon fér bele — maximum Murphy-nek van mindig igaza.

Bár Murphy kihagyta törvénykönyvéből az alapvető szabályt, azt ami a legelső, vagy éppen a nulladik kéne hogy legyen, azaz: Murphy törvényei önmagukra is érvényesek. Pl. ha azért gyújtasz rá, mert olyankor jön a villamos, akkor természetesen csak azért sem fog jönni. Ha azzal a tudattal, hogy ha azt várod, hogy jöjjön és nem fog jönni — tehát jönni fog, akkor sem jön a járgány. És így tovább... Van meg valaki aki ezt követni tudja?

A számmisztikán is túlmutató babonaságokról nincsen kedvem írni, még a végén parttalan vitába keverednék mindenféle ufológus, meg horoszkópológus egyénekkel. A kisebb népi babonaságokban azért lehet valami — igaz csak pszcihológiai okokbol igazak ezek. Itt van pl. az, hogy ha kiömlik a sótartó, akkor vita lesz. Hát nálunk ez maximálisan működik. Elnéztem szüleimet a múltkor, ahogy éppen azon vitatkoznak, hogy melyikük döntötte fel a sótartót, hogy miért, és hogyan kellene viselkedni az asztalnal az ilyen dolgok elkerülése végett, amikor elárultam, hogy én voltam. Amikor ez kiderült a harsány "nalátodhogyneménvoltam!" felkiáltásokat kíserő gesztikuláció áldozatává lett a pirospaprikás üvegcse is... Ezen már tényleg csak nevetni tudtunk mindhárman...

Az abszolút csúcs azonban a karácsonyi béka esete volt. Kaptam öt éve egy üvegbe zárt gyurmabékát egy leány barátomtól. Be volt tekerve egy selyempapírba, és a lelkemre kötötte, hogy csak Szenteste nézhetem meg mi az. No, én ki is bírtam addig, de amikor kinyitottam, óriási balhé lett belőle. A brekkencs időjárásjelző létrával rendelkezett, zöld volt és aranyos. Jópofa, gyurmából gyártott állatka. Arra akart utalni, hogy miután imádott hobbym az amatőrcsillagászat, hát majd eme brekkecs lesz a házi Aigener Szilárdom — előrejelezvén nekem a derült égbolt eljövetelét. Arra nem gondolt az ajandékozó, hogy van egy ilyen régi népi szokás, hogy egy lány akkor ajándékoz békát egy fiúnak, ha teherbe esett tőle... Nos, mi köztudomásúan "csak" barátok voltunk — Édesanyám ellenben majdem infarktust kapott, hogy pont Szenteste kell neki ilyenről értesülni, és távozott a konyhába az esti halászlé rotyogása mellé. Eltartott egy darabig, amíg kiderült a félreértés oka...

Inkább az internetről letöltött friss műholdképben hiszek azóta is, a békakoma ugyanis megfelelő vitalitás hiányában ha derült, ha borult, az üveg alján kuksol — de ha ránézek azonnal felidezi bennem azt a Karácsony estet.