Hegyre fel!

Egy fél nap a Hármashatár-hegyen

Nyözö, 2007. április 15.

A vasárnap délutánt végre a szabad ég alatt tölthettük. Az idő szűkössége végett "csak" a közelbe, a Hármashatár-hegyre mentünk fel, az eredeti tervek szerint törpe nőszirmot fotózni.

Gyönyörű idő volt, kellemes meleg levegővel, kék éggel, ezernyi virággal és madárdallal. Fázni sem fáztunk, mégsem ömlött a veríték az emberről a hegymenetben sem — erre szokták mondani hogy ideális kirándulóidő. Nem siettünk, hiszen már hosszúak a napok, de így is napnyugta előtt jó két órával értünk a csúcsra.

Törpe nősziromnak nyomát sem találtuk, pedig tavaly sok volt belőle a csúcson is, és továbbmenve a kéktúra menti sziklás réteken is számos tő virított. Talán ez az idei sietős tavasz az oka, és elnyíltak? Ez a legvalószínűbb, mert sokfelé már az orgona is a végét járta — pedig az május elején szokott virágzani mifelénk.

Végül mentünk még párszáz métert a Virágos nyereg felé, és egy meredek, sziklás réten letáboroztunk a fotós felszereléssel. Nőszirom hiányában Emese egy szép, már elszáradt kökörcsinnel kötött barátságot, jómagam meg a kúszó-, mászó-, és kőtörő füvekkel próbáltam behatóbb megismerkedni. Egy ideig vártuk Tordai Tamást is, de végül üzent, hogy mégsem jut ideje felkerekezni a hegyre.

A napnyugta szép fényekkel ajándékozott meg minket, talán ekkor készültek a legszebb felvételek is. A szürkületben ballagtunk visszafelé, amikor kevéssel a csúcs előtt megálltunk élvezni az alkonyi színeket, a Vénusz ragyogó fényét... Ekkor tűnt fel, váratlanul a Nemzetközi Űrállomás (ISS), fedélzetén a második magyar űrhajóssal Simonyi Károllyal. Sajnos nem számítottunk rá, a fényképezőgépek a hátizsákban lapultak. Így nem készülhetett el a Hyadok - Pleiadok - Vénusz - ISS zsánerkép a szép vöröses-kékes égbolton — de hát minden nem jöhet össze. Elhatároztuk, hogy várunk még 1,5 órát a következő átvonulásig.

Balaton Lacival telefonon konzultáltunk a következő időpontról. Így hát élveztük a szép égboltot és állókamerás képeket készítettünk az Aranykapun áthaladó Vénusz bolygóról, és néhány kisebb csillagképről. Eddigre kissé lehűlt az idő, így kellett némi kitartás a fentmaradáshoz.

Éppen Lacival konzultáltunk amikor ismét feltűnt az ISS halvány pöttye. Viszonylag alacsonyan, szép lassan elhúzott az adótornyok fölött, a Perseus - Cassiopeia magasságában, és végképp eltűnt. Mi is összeszedtük a cuccot, és nekivágtunk az éjjeli erdőnek lefelé a Fenyőgyöngye felé.

Elég erős menettempóval haladtunk, ezért szerencsésen elértük a 22:30-as buszt, és a Kolosy téren is éppen elcsíptünk egy 86-ost. Nőszirmot ugyan nem láttunk, de volt helyette sok más. Csak megérte felmászni a város zaja fölé, oda ahol a már madár is jár...